Jézus nagyon világos útmutatásokat adott azzal kapcsolatban, ahogyan egy apostoli csapatnak a munkáját végeznie kellene (Lukács 10). Valószínűleg ezek a leginkább figyelmen kívül hagyott igék az egész Újszövetségben… Jézus kijelölt hetven tanítványt és kiküldte őket (valójában apostoli munkára). Mindenhová elmentek, ahová Ő ment. Most, hogy Jézus elment és a Szent Szellem eljött, az apostoloknak kellene oda menniük, ahová a Szent Szellem menni készül. Jeruzsálemben munkálkodni eredménytelen, ha a Szent Szellem Antiókhiában mozdul.
A Jelenések 6. fejezetében Jézus elkezdi felnyitni a hét pecsétet. Ez elindítja azokat az eseményeket, ami kezdete lesz a nagy nyomorúság idejének. Az belevezet az Izrael teljességébe és a Királyság létesítésének idejébe. Minden pecsét felbontása után egy esemény történik a földön. Emlékezzünk arra, hogy Jézus az egyedül, aki felnyitja a pecséteket. Jóllehet nem kellemesek a megtörtént események, azok csak akkor fognak eljönni, amikor Jézus feltöri a pecséteket.
Ez az írás egy kivonat Ron McKenzie azonos című könyvéből.
Ebben az írásban illetve a könyvben is Ron teljesen más szempontok alapján értelmezi az úgynevezett utolsó idők és Jézus második eljövetelének kérdését. Ron ezt írja: „Egy általános meggyőződés alakult ki a keresztyének között, hogy a „vég időkben” vagy az „utolsó napokban” vagyunk. A legtöbb keresztyén azt hiszi, hogy Jézus hamarosan visszajön. Sok jól ismert igehirdető és tanító azt mondja, hogy az "utolsó napokban” vagyunk. A népszerűsége ellenére azonban sok probléma van ezzel a látással.
Az írás közzé tételének célja, hogy gondolkodásra és kutatásra késztesse az olvasót.
Pál világosan beszél az anyagi javak megosztásának alapelveiről a 2 Kor 8:8-15-ben. Isten úgy teremtette a világot, hogy anyagi javainkat megosszuk.Minden ember különböző képességekkel és szükségekkel rendelkezik, így a gazdagság és a jövedelem szükségszerűen egyenlőtlen. Pál mégis azt mondja, hogy az egyenlőség fontos cél. (v13). Ez nem azt jelenti, hogy minden keresztyénnek pontosan ugyanannyi pénzzel kellene rendelkeznie. Inkább azt jelenti, hogy minden személy annyival kell, hogy rendelkezzen, amennyi az ő szüksége.
A világ jövője egyre bizonytalanabbá válik. Ez a cikk arról szól, hogyan készülhetnek fel az emberek arra, hogy megbirkózzanak bármilyen bekövetkező válsággal. Ahhoz, hogy megértsünk néhány dolgot ezek közül az olvasóknak szükséges megérteniük a munkamegosztás helyét a gazdasági tevékenységben. Az első néhány szakaszban meg fogom magyarázni ennek a kifejezésnek a jelentését mielőtt részletesebben elkezdenénk beszélni a felkészülésről.
„Valóban jártak volna látogatók nálunk az ősi időkben?
műszaki tudásunk annak árnyéka lenne csupán, amire ezek a csillagközi látogatók tanítottak minket?
Érintkezést tartanak-e fönn a társadalmunkkal mind a mai napig, vagy pedig magunkra hagytak minket - talán örökre?
Lehetséges lenne, hogy az ismeretlen ősi megmunkált tárgyak, melyek rendkívül fejlett műszaki tudással rendelkező társadalomra mutatnak, a mi történelmi fejlődésünkhöz tartoznak?
Igaz lenne, hogy fejlődés helyett visszafejlődtünk? Többet vesztettünk volna, mint amennyit nyertünk?
Talán a fejlettségnek és bonyolult kifinomultságnak ahhoz a fokához közeledünk újra, amely egyszer már az emberi faj bukásához vezetett?
Ez a könyv kísérlet arra, hogy méltányos választ adjon e kérdésekre - számos olyan fölfedezés alapján, melyek mindeddig megmagyarázatlanul hevertek a méltóságteljes múzeumok és dohos könyvtárak mélyén. A következtetések meglepőek, sőt ijesztőek lesznek, mert nagyon sok minden, ami történelmünk hajnalán történt, elveszve nyugszik múltunk romhalmaza alatt.”
Forrás: www.szaboferenc.hu
Talán azzal kezdeném az ige kifejtését, hogy manapság mindannyian meg vagyunk terhelve különböző gondolatokkal, talán a legjobban azzal a világgal, amely minket körül vesz és azzal, ami a munkahelyünkön, a családban, a környezetünkben történik. Legjobban ezek foglalnak le minket és keressük a kiutat, keressük a gondokból, a problémákból való menekülést. Mindannyiunknak vannak olyan ötletei, amelyek által szeretnénk ezeken a problémákon változtatni. Változást szeretnénk és ezt a változást mi mindig úgy képzeljük el, hogy inkább változzon meg a világ, változzon meg a környezetünk, változzon meg minden, mert akkor nekünk is jobb lesz. Valójában ez a változás azonban csak egyféleképpen valósulhat meg, még pedig úgy, hogy ha mi változunk meg.