Azon elmélkedtem, hogy bár az Isten igéje számos helyen a Szombat napi nyugodalomról tanít, közben pedig hogyan lehet ezt összeegyeztetni mindazzal a harccal, és hadakozással, melyről szintén kijelentést nyerhetünk. Gondolok itt például arra hogy Dávid király akinek bár volt kinyilatkoztatása a Szombat Uráról vagyis Krisztusról, mégis kifejezetten hadakozó, harcos uralkodó volt.
Vagy arra, hogy Isten a Gyülekezet személyében egy harcos Menyasszonyt kíván látni, aki képes Nyugodalom napjában élni, abból cselekedni, majd pedig végső soron harcolni.
A Zsidókhoz írt levél 4.-ik fejezetében olvashatjuk hogy mit is jelent ez pontosan: Isten teremtő munkája a világ megalapítása óta készen van, ezért a hetedik napon megpihent. Isten a teremtés befejeztével folyamatosan a Szombatnapi nyugodalomban van.
Akarata, hogy Isten népének is meglegyen a maga szombatja, és törekedjen minduntalan ebbe a Nyugodalomba belépni.
