Abrahám a reménység ellenére - reménykedve hitte, hogy sok nemzetnek atyjává lesz, ahogy mondták [neki]: „így lesz a te magod."
A hit tette arra képessé, hogy mintegy száz éves korában sem erőtlenült el, és nem figyelte saját kihalt testét, sem Sára méhének elhalt voltát, hitetlenül nem kételkedett Isten ígéretében, hanem a hit hatalomra emelte,s miután Istennek adta a dicsőséget,
teljes bizonyosságot kapott afelől, hogy Istennek hatalma van azt megtenni, amit ígért.
(Róma 4:18-21 Csia Lajos ford.)
Ezekben a versekben Ábrahámról olvashatunk akit a Szentírás a hit hősének, a hit atyjának nevez. Ő volt az első, akinek a hite lett igazságul tulajdonítva. Ugyanakkor Isten Ábrahámot személyes barátjának is nevezi.
