Elemek megjelenítése címkék szerint: N

Az 1Mózes 4,26-ban az IMIT Bibliában így olvassuk: „És Sésznek is született fia és elnevezte Enósnak; akkor kezdték el hívni az Örökkévaló nevét.” A bűnbeesés után az ember fokozatosan kezdett szembesülni a bűn következményeivel, az erőtlenséggel, a betegséggel, végül pedig a halállal is. Rá kellett jönnie az embernek, hogy a földi élete során olyan kihívásokban van része, amelyek túl haladják őt és amelyeket saját erejéből képtelen megoldani, így segítségül kellett hívnia az Úr nevét. Mi is számtalan, emberileg megoldhatatlan kihívásban részesülünk, de sajnos ilyenkor gyakran az imádkozás (az Úr nevének segítségül hívása) helyett inkább saját módszerekkel próbálkozunk, melyek rendre kudarcot eredményeznek életünkben és sorsunkban. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ölbe tett kézzel üljünk és soha ne csináljunk semmit, hiszen Isten vezetését gyakran felismerhetjük a körülményeinkben is. Fontos tudnunk viszont azt is, hogy ha bajban vagyunk, hívjuk segítségül az Úr nevét! Kiáltsunk az Úr nevében! Imádkozzunk hozzá 2019-ben is!

Ez az igehirdetés 2019 július 7-dikén hangzott el Sopronban. (www.sopronbarkaja.hu)

Időpont: 2019. 06. 05. szerda 14:30

Helyszín:Látássérültek Nyugat-Dunántúli Regionális Rehabilitációs Központja, 9023 Győr, Szigethy Attila út 109.

Hangos Biblia osztással egybe kötött evangélizációs összejövetelt tartott a Bartimeus Egyesület. A Bartimeus Egyesület részéről jelen volt Miklós Tibor az egyesület elnöke, valamint Hosszu János és felesége Böbe (dicsőítés vezető) és Nochta Pál (igehirdető) az egyesület önkéntes munkatársai.

A Róma 12,1-2-ben Pál apostol a hívők önmaguk Istennek való odaszánását kéri, valamint azt, hogy törekedjenek a szellemi felfogó képességük folyamatos megújulására, hogy ez által megismerhessék Isten jó, kedves és tökéletes akaratát. Az elménk vagyis a szellemi felfogó képességünk megújulása nem fog megtörténni, ha hitben nem akarunk felnövekedni, ugyanis nem lehet mindent csupán a kegyelem működésétől várni, mivel a kegyelem is hit által, a hit pedig szeretet által munkálkodik az életünkben. Tudomásul kell tehát vennünk azt a fontos igazságot, hogy a csodák (amelyekre egyébként valóban nagy szükségünk van) eddig még soha senkit nem változtattak meg maradandóan, mert erre csak az élő ige képes.

Ez az igehirdetés 2019 május 19-dikén hangzott el Ibrányban, a Shalom Bibliai Gyülekezetben.

A 2Mózes 20,1-8-ban Izrael számára adott fontos tudnivalókat olvashatunk. Az első utasítás amit Isten Mózes által adott Izraelnek, hogy ha nálánál nagyobb és erősebb hadsereggel találkozik, ne féljen és ne rettenjen meg, mert Isten nem hagyja magára az ő népét. A második fontos utasítás az volt, hogy akiknek olyan természetes elkötelezettségeik vannak, amelyek miatt jobb ha nem harcolnak, akkor azok menjenek haza. A harmadik utasítás pedig az volt, hogy akik félnek és lágy szívűek, azok is menjenek haza, nehogy rajtuk keresztül a többiek is a félelem hatása alá kerüljenek. Ezeknek a szellemi és gyakorlati alapelveknek jelentős üzenete van számunkra is, mert mindezeknek fontos szellemi aktualitása van Isten népe számára.

Ez az igehirdetés 2019 május 19-dikén hangzott el Debrecenben, a Shalom Bibliai Gyülekezetben.

A szent sátor felépítése megmutatja nekünk az Isten megtapasztalásának különböző szintjeit. A Zsidókhoz írt levél 9-dik fejezetében az első 10 versben viszont nem a teljes szent sátorról olvashatunk, hanem abból ott csak a szentély és a szentek szentje közötti különbséget mutatja be nekünk Isten igéje. Ebből azt tanulhatjuk meg, hogy mi akik újjászülettünk, nem elégedhetünk meg azzal, hogy az Úr követésében már bejutottunk a szentélybe, hanem tovább kell mennünk a szentek szentjébe, amely egy mélyebb, bensőségesebb megtapasztalás Istennel. A szentek szentjében történik Isten mélyebb megismerése. A szentek szentjében szól hozzánk Isten, itt éljük át a Szent Szellem vezetését, itt kapjuk meg az ígéreteket és itt értjük meg a sorsunkat is, Isten szemszögéből.

A Biblia az ébredés szót nem abban az értelemben használja, mint mi, keresztények; de ha már ez a kifejezés terjedt el, akkor használjuk mi is ezt! Milyen egy igazi ébredés? A Biblia tanítása alapján azt kell megállapítanunk, hogy valódi ébredésről akkor beszélhetünk, ha az emberek tiszta szívből megtérnek és Isten igéjét helyezik első helyre az életükben. Amikor Isten igéjéről beszélünk, akkor ezen nem valamilyen tanítást vagy tanrendszert értünk, hanem Istent, mert ő maga az ige. (János 1,1) Erről lehet megismerni egy igazi ébredést és nem azokról a hamis és az Isten igéjével teljesen ellentétes jelenségekről, amelyek a mostani időkben terjedtek el az egész kereszténységben világszerte.

Ez a rövid igehirdetés 2018 augusztus végén hangzott el Budapesten az Aratás Gyülekezetben.

Ez a rövid bizonyságtétel 2017 március 5-dikén hangzott el Nógrádsápon, egy egész napos felekezetközi összejövetelen.

Dátum: 2001 Március 18 Helyszín: Magyar Pünkösdi Egyház, Agape Gyülekezet.

Igehely: 2Mózes 30,1-10

Ebben a nagyszerű igehirdetésben arról hallhatunk tanítást, hogy az ószövetségi istentisztelet fizikai rendje, milyen módon jelképezi az újszövetségi istentisztelet szellemi rendjét. Sajnos ezt az igazságot nagyon sok újjászületett keresztény is figyelmen kívül hagyja, holott ennek valódi megértése nélkül nem leszünk képesek megérteni, hogy miként akar munkálkodni a Szent Szellem a személyes életünkben és rajtunk keresztül mások felé. Minden újjászületett, Szent Szellemmel betöltekezett hívőnek naponként be kell tudnia menni a szentek szentjébe, ahol találkoznia kell Istennel, ennél kevesebbel nem érhetjük be.

Dátum: 2018 december 26 Nagylók

„Amikor eljött a templomszentelés ünnepe, Jeruzsálemben tél volt. Jézus a templomban, a Salamon csarnokában járt. Ekkor körülvették a zsidók, és így szóltak hozzá: „Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyíltan!” Jézus így válaszolt nekik: „Megmondtam nektek, de nem hisztek. Atyám nevében végzett cselekedeteim tanúskodnak mellettem, de ti nem hisztek, mert nem az én juhaim közül valók vagytok. Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből. Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből. Én és az Atya egy vagyunk.” (János 10,22-30)

 Helyszín: Budapest, Aratás Gyülekezet

Sokan azt gondolják, hogy a hit egyenlő a magabiztossággal, sőt, némelyek a bibliai hitet elbizakodottságnak látják, pedig nem az. A hit valójában életünk teljes súlyával való rátámaszkodása arra, amit Isten nekünk mond igéjén keresztül vagyis rátámaszkodás Isten beszédére. Ehhez alázat kell, mert a biztosnak tűnő láthatót fel kell adni a bizonytalannak látszó láthatatlanért. Ezt tette a hatalmas római birodalom egyik századosa is, amikor megalázta magát egy „egyszerű” zsidó rabbi (Jézus) előtt, amikor azt mondta neki, hogy nem kell ellátogatnia a házába, (tehát elfogadta, hogy egy zsidó nem mehetett be egy pogány házába) hanem csak szóljon egy szót, mert hitte, hogy Jézus szavában benne van a gyógyulás. Ha már újjászülettünk, akkor van hitünk, de úgy tűnik, hogy ennek a hitnek a további épülése és megnyilvánulása nem tud megtörténni, a büszkeségünk miatt, pedig a hit amivel szolgálnunk kell Istent, nem nyilvánulhat meg alázat nélkül, nem is képes rá, mert az isteni hit nem tud létezni alázat nélkül.